Good bye 2015, hello 2016

BÚÉK!! 

Itt az ideje a szilveszteri jókívánságoknak, újévi ígéreteknek :)

Az én ígéretem az, hogy hamarosan bepótolom a téli szünetben megélt szabadidős események elmaradt posztjait, és igyekszem a jövő évben még érdekesebben megmutatni nektek az élet ilyen pontjait :) 

Ti mit fogadtok meg? :)

Adventi vásár a Bazilikánál

Következzenek az időben meg nem írt posztok. Először egy újabb karácsonyi forgatagról, a Szent István Bazilika melletti Adventi Vásárról, ahová a bécsi kiruccanásunk után egy héttel látogattunk ki, egy vasárnap estén.

Bécs - romantika, puncs és glühwein

Idő hiányában sajnos nem tudom az ígért több, de rövidebb posztot már megírni, így most itt az egy hosszabb, a vasárnapról.

A szombati késő esti visszatérés után vasárnapra nem terveztünk korai indulást :) Sokáig aludtunk, és csak 11 után vettük nyakunkba a várost, hogy megnézzük azt a - Joseph által javasolt - nem turistás vásárt, ami Bécs egyik meghittebb városrészében található. És ha nem is teljesen, de szállásadónknak igaza volt.

Bécs - múzeum, puncs, mexikói

Mobil hotspot

Bécs érdekes helynek tűnt már korábban is, én még utoljára akkor voltam itt, amikor a Gorenje-láz volt a rendszerváltáskor, így nagy várakozással tekintettem a hétvége elé. Az advent pedig különösen vonzóvá tette számomra, akkor is, ha felkészültem a gagyi holmik áradatára is.

Bécs - utazás, szállás

Ezt a harmadik adventi hétvégét Bécsben töltöttük. Igaz, hogy eredetileg az egy héttel korábbit terveztük, de a párom munkahelyén a beosztással ezt keresztülhúzták. Pedig már a bookingon tök jó szállást is találtunk, több mint egy hónappal korábban le is foglaltuk a Mariahilfer strasse-n levő hostelben, elég jó áron. Azért ott, hogy ne kelljen sok időt tölteni a városban utazgatással, hiszen ott a környéken több adventi vásár es egyéb látnivaló is könnyen elérhető gyalog. Aztán mégis egy héttel később kellett mennünk, de nem bántuk meg.

Egy konferencia és egy vacsora kapcsolata

Igen, ilyen is lehet, pedig a konferencia nem is a gasztronómiáról szólt... és nem is gasztroblogot akarok írni :)

Azt történt, hogy ma egy angol nyelvű konferencián vettem részt, és a többórás koncentrálás után hazafelé indulva, még be akartam szerezni pár fontos kelléket itthonra (mint például kávékapszula, öblítő és arckrém). Ezért elindultam az első beszerzőhely, a Deák felé (ahol olyan kapszulát lehet kapni, ami jó a kávéfőzőnkbe). Majd - mivel úgyis keveset vagyok levegőn mostanában - gyalog indultam a Nagykörút felé a Király utcán. És akkor történt valami.

Fashion Week 2015 Ősz

Tegnap este egy olyan eseményre mentünk el, amilyenen én korábban még nem vettem részt: divatbemutatón voltunk.  Voltak fenntartásaim, de végül úgy döntöttem, lássunk egy próbát. Mivel szombaton én is egész nap tanítottam, és ő is dolgozik ma, ezért egy kis lazítást, kikapcsolódást iktattunk be ezzel a péntek estébe, ha már a hétvége munkásan telik.

Reggeli finomságok

Ha már így belejöttem a töltögetésbe, gondoltam, készítek egy jó kis vasárnapi laktató reggelit is, abból a receptből, amit az előző konyhai produkciómhoz is használt blogban olvastam. 

Mindkettőnknek jól kezdődik a napja - neki a munkába indulás, nekem házimunka előtt - egy alapos jóllakással :)

Töltött cipó

Nem vagyok nagy konyhatündér, de azért szoktam főzni, és sütni is néha. A neten gyakran szembetalálkozik az ember érdekes receptekkel, vonzó étkeket ábrázoló fotókkal. A péntek esti vacsoránk is egy ilyen találkozásból született. :)

A töltött cipó képével több helyen is találkoztam (persze főleg a Facebookon), és többféle leírását is láttam. Én ezt a változatot vettem alapul, de persze ettől is eltértem, ami utólag nem feltétlenül bizonyult jó ötletnek :)

Nos, úgy alakult, hogy a péntek este lazulós, olvasós, filmnézős együtt töltött idő lett (amilyenre már nagyon régen nem volt alkalom), ebbe sikerült beilleszteni ennek a receptnek a megvalósítását.

Turkálás a közösségi média eszköztárában

Amikor az ember arra vetemedik, hogy kevés szabadideje egy részét arra fordítja, hogy a kevés szabadideje másik részében végzett dolgairól blogot vezet, akkor előbb-utóbb belefut abba a rendkívül magába szippantó helyzettel, hogy miképp is lehetne még jobb a blogja :)

Én is így jártam, a hétvége egy részét azzal töltöttem el, hogy megpróbáljam megtalálni az optimális megoldást arra, hogy a bloghoz létrehozott Facebook oldalra ne külön, kézzel kelljen a blogon megjelenő posztokat beillesztgetni. Én kis naív, azt hittem, ez egyszerűbb lesz, hiszen korábban számtalan olyat láttam, hogy twitterre írt bejegyzés jelent meg a facebookon, vagy egy blogposzt megjelent azonnal twitteren és facebookon is, meg oda-vissza, illetve keresztül kasul. Node. Azok főleg wordpress blogok voltak, ez meg ugye a blogspoton leledzik... és mint a Google-csoport terméke, a Google+-szal lenne összeköthető ilyen módon. De nekem a Facebook kell. Ezzel pedig csak két gondom akadt:

1. Olyan eszközöket találtam, ami mindenképp a saját személyes profilomra akarta posztolni a bejegyzéseket, és nem a blog Facebook oldalára
2. A Bloggeren belül nem tudom beállítani, hogy a Facebookon megjelenő posztnál ne a blog leírásának szövege jelenjen meg előnézetben, hanem a poszt tartalmának az eleje (akkor se, ha kézzel posztolom).

Nos, a fentiek közül végülis az elsőt sikerült megoldani, az IFTTT - If This Than That oldal számtalan oldal összekapcsolására ad lehetőséget, illetve "receptet" választhatunk ki magunknak, hogy miről mire szeretnénk a tartalmat megosztani. 

Természetesen aztán azt is kiválaszthatjuk, hogy a megosztáskor mi jelenjen meg (cím, link, kép, tartalom stb.) a posztban.

Így aztán már csak arra kell megoldást találnom, hogy amikor a poszt megjelenik a Facebook oldalon, akkor a poszt tartalma legyen az előnézetben. Ez azonban a Bloggeren nem egyszerű, ugyanis nincs ilyen opció, ahol ez állítható lenne. Az igen, hogy a hírcsatornában egy poszt teljesen, az ugrásig, vagy röviden jelenjen meg, de ezt a beállítást valamiért nem jeleníti meg a Facebook megosztásoknál. Amint időm engedi, ezt is megoldom ám. :)

instant színház - női viszonyok

A cím nem arra utal, amire sokan gondolhatnak. Mármint a női viszonyok kapcsán. 

Tegnap este a páromnak a darab kezdete előtt kb. 3 órával jött ötlete alapján megnéztük a Bakelit Multi Art Centerben az Ajtók című darabot a GlobART társulat előadásában.

Az igazi tökfej

A pilot jó eredményei alapján végül hozzáláttunk a kivitelezéshez, és elkészítettünk hazai együttműködés (ő meg én) keretében az igazi Halloween tökfejet. A korábbi tapasztalatokat felhasználva, valamint egy jóval nagyobb tököt választva alakítottuk ki a kooperációban résztvevők számára egyaránt megfelelő paraméterekkel rendelkező példányt. A folyamatot az alábbi képek szemléltetik:

Őszi szünet és a tök

A jelenlegi szabályozások értelmében az őszi (és minden más) szünetben kötelezően ki kell írni a szabadságot, ez most 5 nap. De persze sok olyan feladat van, ami nem teszi lehetővé, hogy ténylegesen szabadságon legyünk. Például a szakdolgozatok leadási határideje november 1., és ilyenkor előtte érkeznek a hallgatók munkái - mert persze mindenki utolsó pillanatban hajrázik nagyot - az utolsó véleményezésre, javításra, témavezetői észrevételezésre. Ha nem nézem meg, nem tudja leadni, vagy leadja esetleg hibákkal együtt. És utólag már senki nem arra gondol majd, hogy a hallgató nem végzett elég körültekintő munkát és egy hónap alatt akart dolgozatot készíteni, hanem hogy a témavezetője nem vezette jól őt. Ami persze sokszor igaz is, de nem pont ezekben az esetekben. 

De ott vannak az egyéb projektek is, mert persze egy egyetemi oktató nem csupán tanít és kutat(na), hanem szervez, kari és egyetemi projektekben vesz részt, helyzetképet ír, pályázaton nyert lehetőségként angol nyelvű tananyagot ír (ehhez persze újabb, angol nyelvű forrásokat keres a meglévő magyarok mellé, mert egy Erasmusos hallgatónak hiába a magyar nyelvű szakirodalom, de persze nem nagyon fér hozzá ilyenekhez, mert az egyeteme anyagi és egyéb megfontolásokból nem fizet elő már a szükséges csatornákra, a saját pénzéből pedig merész beruházás lenne több tízezer forintos könyveket beszerezni), online segédanyagot készít a kurzusaihoz stb.

Így aztán szabadság alatt is dolgozik. S hogy ez ne legyen nagyon olyan, mint egy munkanap, beiktat aktuális témákhoz kapcsolódó tevékenységeket, mint például a közelgő Halloween kapcsán a tökfaragás :) Igaz, hogy magához az ünnepkörhöz nem vonzódik különösképpen, de ez az eleme momentán vonzó, így nekilát élete első Halloween töklámpásának kifaragásához.

Elsőre egyszerű formát választottam (felállítottam a munka szempontrendszerét), legyen szeme, orra, szája (hiányos fogazattal, persze :) ), a többit majd meglátjuk. A tököt már pár nappal korábban beszereztem a Lidlben, egész formás darab lett, kettőt vásároltam, a másikból sütőtökkrémleves lett, a mi és barátnőm ikrei legnagyobb örömére.

A projekt menete a következp lépésekből állt:

1. A tökfaragás online elérhető szakirodalmát kevés alapossággal feltártam, bár a források hitelességére, megbízhatóságára igyekeztem hangsúlyt helyezni :) (így pl. kiesett a youtube-os videó, ahol egy nő a szomszédok bíztatásával körítve az udvaron egy asztalnál rendkívül hosszan magyarázott, majd egy csúnya tököt készített a végére). 
2. Majd kialakítottam a szükséges eszközrendszert (kés, sniccer, alkoholos filc). 
3. Előkészítettem a folyamat tárgyát (lekeféltem kissé a tök külsejét, majd szárazra töröltem)
4. Vázoltam a szempontrendszert (filccel megrajzoltam a kivágandó részeket).
5. Aztán lépésről lépésre végighaladtam az eltervezett folyamaton.
6. A tapasztalatok alapján újabb szempontokat emeltem be (csináltam neki füleket és hajat is)
7. Végül összegeztem az eredményeimet (lefotóztam a kész tököt).

Íme a projektproduktum:

az arca

a "haja"

Tetszett a munkafolyamat, nem volt nehéz, több energiát lehet fektetni eztán a tervezésbe, így esélyes, hogy párommal együtt is alkotunk egy igazán rémisztő tökfejet még :)

Salgó

Úgy alakult, hogy a hosszú hétvége egyik napján - az előző hétvégi egy-egy napok után - ismét ki tudtunk mozdulni itthonról. Az egy héttel ezelőtt elhalasztott túrát végleg lefújták, így előránthattuk a kalapból a korábban felvetett, Salgóbánya környéki kirándulás ötletét. Én már régóta szívem csücskének tekintem ezt a környéket, régen éveken át táboroztattunk ott gyermekotthonban élő gyerekeket, mindig nagyon jó élményekkel tértünk haza mi is, és a gyerekek is. Aztán később magánéleti fordulópontjaim előtt/közben is el-elmentem oda egy-egy hétvégére, hogy rendet rakjak a fejemben, a terveimben, átlássam a lehetőségeimet. Jó hely, csendes, szépséges, elmerülésre, gondolkodásra alkalmas, de családi időtöltésre is jó lehetőségeket kínál. És az elmélyülők, meg a családok nem zavarják egymást. :)

Aztán meg képsorozatot is láttunk a napokban a vidékről, párafelhővel bevont völgyek, színekben pompázó hegyoldalak. Döntöttünk, megyünk. Még vasárnap reggel is újra el kellett határoznunk magunkat, mert az Index arról írt, hogy feküdjünk inkább vissza aludni. Mi elindultunk...

Ismét vonat

Ezen a hétvégén nem akartam otthon ülni. Úgy volt, hogy egy társasággal túrázni megyünk Zebegény-Törökmező útvonalon. De a túrát szombat délután lefújták és a következő hétvégére halasztották a sok eső és jósolt rossz idő miatt. De én már nem akartam otthon maradni, és párom ötlete volt, hogy vonatozzunk ismét, a tervezett túra közelében, Szobról Márianosztrára. Szerencsére a rossz idő helyett napsütéses vasárnap volt.

A Börzsöny Kisvasút lett tehát a vasárnapi pihenés színhelye...

Gőz, meg lomb, meg vonat, azaz pöfögés az őszülő erdőben

A címben szereplő jelzőt (t.i.: őszülő) ilyen kontextusban még nem hallottam. Számomra ez a szó a fehérbe hajló hajat jelenti, semmikép sem a színek kavalkádját ősszel, de hát ezért is jó nyitott szemmel és füllel járni, mert ilyen új tudásra is szert tehet az ember. De komolyra fordítva, az őszi táj vonzott akkor, amikor néhány héttel ezelőtt jelentkeztünk arra a túrára, amit a Continental Railway Soultion Kft. hirdetett meg a vonatosszeallitas.hu oldal csapatával karöltve a Mátrába, az átlagos ember számára eldugottabbnak tűnő (a Mátravasút 324-es szalajkaházi) vasúti vonalon. Fontos tudni, hogy a program valóban inkább a táj és a fotózási lehetőség szempontjából volt vonzó, és nem annyira a szerelvény jellemzői miatt, bár kétségtelenül romantikusnak tűnt a gőzmozdony vontatta kocsikban utazás lehetősége.