Középiskolában tanultam először angolul, és bár emelt óraszámban volt angol nyelvóránk, azért már nagyon-nagyon régen volt mindez. A nyelvtudásom - különösen az utóbbi 4-5 évben - megkopott, és bár olvasok szakirodalmat angolul, de a hétköznapi beszélgetéshez, átlagos társalgáshoz ez nem elég. Sokszor próbálkoztam különböző nyelvtanulási formákkal; jártam nyelviskolai csoportos angolra (ez nem volt rossz), munkahelyi csoportos angolra (ez kevéssé volt eredményes), egyéni és páros formában magántanárhoz (ez volt a legjobb), de manapság egyikre sincs elég időm/módom, vagy az elv nem tetszik, ami mentén a tanítást szervezik. Aztán egyik nap a Facebookon a hírfolyam egyik kommentjében láttam meg egy ismerősöm lányának rövid kommentjét, ami a regényeken keresztüli nyelvtanulást említette. Megtetszett, és mivel mostanában olvasni sincs időm, gondoltam, esetleg a kettőt (a nyelvtanulást és az olvasást) össze is köthetem, egy füst alatt mindkettővel foglalkozhatom. Nos, nem tévedtem sokat, érdekes és hasznos ez a nyelvtanulási forma, így - részben közkívánatra - röviden megmutatom nektek, mi is ez.
