Olvasnivaló - Így lettem

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Olvasó (@olvasgatok) által megosztott bejegyzés

Olvasnivaló - Amit a fiamnak tudnia kell a világról

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Olvasó (@olvasgatok) által megosztott bejegyzés

Holdvilág-árok, a kultikus és misztikus hely - avagy út a palacsintától a halburgerig

Ezen a hétvégén is szép napos, barátságos idő volt, annak ellenére, hogy már október vége felé közeledünk, ezért vétek lett volna otthon ülni. Ezt a vélekedést nem minden pillanatban osztotta itthon mindenki, de végülis könnyen sikerült rávenni a fiúkat a kirándulásra. Sőt, végül a baráti társaságot is sikerült bevonni (az egyik család hősiesen a Dera-szurdokban tett délelőtti kirándulásuk után vállalkozott erre), így 10-en vágtunk neki a távnak. Amilyen hirtelen hoztuk össze végülis a kirándulást, olyannyira nem készültem fel én előzetesen sem a távolságból, sem a látnivalókból, sem a Holdvilág-árok történetéből 😐. Ugyan az én ötletem volt a hely és olvastam is róla futólag, de a szokásos alaposabb szakirodalmazásom most elmaradt. 

Olvasnivaló - Addie LaRue láthatatlan élete

Nos, ahogyan múltkor írtam, alig vártam, hogy a végére érjek, hogy olvashassam a Saramago-könyvet. De nem csak azért vártam; igazából azt vártam, hogy történjen valami meglepő, valami érdekes, valami kevésbé sablonos. Nekem ez a könyv egy fantasy kategóriába sorolt (ez szerepel az e-könyv metaadatai között), kicsit feminista, kicsit LMBTQ, kicsit moralizáló, de valójában sablonokkal dolgozó, hosszú leírásokat tartalmazó túlhájpolt mű. Fantasy, amennyiben 3 évszázad között ugrál időben és térben; feminista, amennyiben néhol törekszik megjeleníteni a nők egyenjogúságának alakulását az évszádok során; LMBTQ, amennyiben több szereplőről (így a főszereplőről is) egészen természetes módon derül ki, hogy nem csupán az egyik nem képviselőjével tud szerelembe esni (ez mondjuk nagyon pozitív volt a könyvben, amilyen természetességgel erről szó esett!); moralizáló, amennyiben az ördöggel kötött alku(k) áráról van szó benne. De sablonos, amennyiben a háromszáz év során bejárt országok és népek sztereotip megjelenítésére gondolunk, vagy amennyiben a sötétség istenével (aka ördög) való kapcsolata szexbe fordul, vagy amennyiben a végén saját maga (kapcsolatuk) feláldozásával megmenti Henryt. 

Ugyanakkor összességében nem volt rossz olvasni, helyenként találtam benne érdekes részeket, nem bántam meg, hogy elolvastam. 

És már bele is fogtam a Minden egyes név-be 😀

A Marson jártunk - avagy kirándulás a gánti Bauxitföldtani Parkban

Ez most egy retrospektív poszt lesz, mert aktuálisan nem volt időm írni róla. Szóval két héttel ezelőtt a hétvégi csodás időt kihasználva a Marsra kirándultunk 😀Na jó, egy ahhoz hasonlónak látszó táj volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Úgy kezdődött, hogy valami közeli helyet kerestem, ami autóval hamar elérhető, nem túl nehéz terepen lehet néhány kilométert gyalogolni, leköthet egy 8 évest és lehet a környéken enni is. Így bukkantam végülis arra a helyre, amiről hamarosan picit többet is írok, bár nem szeretném bő lére ereszteni. Inkább beszéljenek a képek.

Olvasnivaló - Minden egyes név

Ez a bejegyzés most kicsit előreszalad az időben, legalábbis annyiban, hogy nem bírom ki, hogy ne mutassam meg, mi lesz a következő olvasnivalóm. Saramago nagy kedvencem, és sikerült megszerezni antikvár könyvként a Vakság mellett egyik legjobbnak tartott művét, a Minden egyes név címűt. Ugyan még az Addie LaRue láthatatlan élete című Schwab-kötetet olvasom, de már alig várom, hogy befejezzem, és Saramagot olvashassam. És akkor még nem is beszéltem az aztán következő olvasnivalómról… és most nem is teszem, majd egy következő posztban, valamikor később. Addig annyit mondok: kedvenc skandináv íróim egyikének könyve lesz 😉

Csak legyen időm olvasni…

Olvasnivaló - Ne bántsátok a feketerigót!

Az utóbbi időszakban - "hála" a burnout miatt kivett hosszabb pihenőnek - több időm maradt olvasni. Sok olyan könyvnek a végére értem így az utóbbi hónapokban, amiket már egy ideje felvettem a listámra. Arra gondoltam, hogy jó ötlet lehet talán, ha itt is megosztom, mit olvasok/olvastam éppen, hátha ezzel kedvet csinálok másnak is hozzá, és esetleg egy néha jó kis beszélgetés is kialakulhat a Facebook oldalon a témájukról. 

Nem szeretnék és nem is mindig tudnék értékelést, kritikát írni az olvasmányaimról, maximum a véleményemet foglalhatom össze, mint korábban már tettem itt a John Williams Stoner-e kapcsán. De most még erre sem vállalkoznék, inkább csak egy-két gondolat kíséretében közzéteszem, mit olvasok. Aktuálisan talán lesz hozzá néha további mondanivalóm is, de ha nem, az se gond. Aztán majd meglátom, mennyire válik be ez a módi. A címük mindig úgy kezdődik majd: Olvasnivaló. Ugye, milyen kreatív? 😀

Instant sziklamászás és geocaching - Nyakas-kő, Biatorbágy

A nyár szerencsére még nem húzta ki a lábát szeptember elején, így igyekeztünk ezt megünnepelni egy kis kirándulással a szabadban, két kerítésfestés között. De nem ám akármilyen kirándulásra volt szükség: olyan kellett, ami várhatóan leköt egy válogatós 8 évest, könnyen elérhető, nem vesz igénybe túl hosszú időt, van geoláda a környéken, és fizikailag megoldható két punnyadt 50 körülinek is 😏A Google a barátom, azon belül közeli haverom a Kirándulástippek oldal, kiegészülve a jó öreg memóriával: az oldalon a Budapest környéke és a gyerekbarát szűrők használatával a megjelenő találati listában negyedik helyen ráismertem (aka memória) arra helyre, ahol korábban egyedül jártam, és nagyon tetszett: Nyakas-kő. Eldőlt, kiválasztatott. Megcéloztuk, aztán kicsit több időt és energiát igényelt, mint gondoltam. De miért is másztunk fel kétszer a Nyakas-kőre? Mindjárt olvashatod 😁

A félig járt túra - Julianus-kilátó, Nagymaros

Koncz Zsuzsa · Esik eső

Hétvégén a még várható jó időre tekintettel egy rövid, de erősen átmozgató túrát találtam ki. A nagymarosi Julianus-kilátóba gondoltam felmenni, mivel megint rám tört a Dunakanyar-vágy. Valahogy nem tudom túl sokáig nélkülözni azt a tájat, vidéket, környéket. Már újra nagyon hiányzott, így felkerekedtünk, és az "ameddigcsaklehetautóvalutánagyalog" nem túl fair, de legalább kényelmes elvét szem előtt tartva, nekiindultunk. 

Nézzük, milyen volt. 

Nyaralás Covid idején - Horvátország, Opatija, Volosko

Idén már a második nyarunkat töltjük a Covid-járvány árnyékában. Ez persze meghatározza a nyaralási lehetőségeket, egyáltalán, az esélyét annak, hogy az ember elinduljon valahová. 

Tavaly nyáron a személyes gyászom és a járvány árnyékában el tudtam utazni a még a Covid megjelenése előtt foglalt horvátországi útra, Crikvenicába. Arról az útról nem írtam ide, nem volt mentális erőm hozzá.

Idén előre már nem lehetett elég bátor az ember az előre foglaláshoz (legalábbis én nem voltam az a januári-februári kaotikus időszakban, az oltás körüli bizonytalanságok idején), ezért csak június közepén jött el a pillanat, amikor a nálam bátrabb emberek által meghagyott szálláshelyek közül igyekeztem választani. Végül eredményes voltam, és sikerült az előre definiált feltételeink szerint - miszerint ne legyen messze, legyen közel strand, kényelmes apartman legyen és ami igen fontos, hogy legyen szép kilátást biztosító, kényelmes terasza - egy elég jó szálláshelyet találni és foglalni. Az utunk Opatijába, vagy régi "magyar" (valójában olasz) nevén Abbáziába vezetett. 

Visszatérés - Biciklitúra a Bakonyban

Bajdazo · Boldog a hegy

Üdv mindenkinek, újra itt vagyok. Kis személyes bevezető után egy klassz hétvégéről számolok be. Lássuk.