Az elmúlt félév - összefoglaló a tavasz, nyár és ősz eseményeiről

Nahát, március vége óta nem írtam itt le a kirándulásokat. Nem is emlékszem ám olyan jól már rájuk! Rájöttem, hogy nekem azért (is) fontos ebben a blogban megörökíteni a kirándulásokat, főzéseket, olvasmányokat stb., mert az idő múlásával túl gyorsan halványodnak az emlékképeim. Vagyis k.vagyorsan felejtek 😆😕 Meg sokszor már összekeverednek a fejemben, mi hol vol: az a nagyon jó útvonal merre volt, hol láttuk azt a tök jó erdei játszóteret, hol viccelődtem a határőrrel (vagy ő velem?) ésatöbbi. Na ezért foglalom most kicsit össze röviden azokat a dolgokat, amik március óta voltak.

Nyaralás Covid idején - Horvátország, Opatija, Volosko

Idén már a második nyarunkat töltjük a Covid-járvány árnyékában. Ez persze meghatározza a nyaralási lehetőségeket, egyáltalán, az esélyét annak, hogy az ember elinduljon valahová. 

Tavaly nyáron a személyes gyászom és a járvány árnyékában el tudtam utazni a még a Covid megjelenése előtt foglalt horvátországi útra, Crikvenicába. Arról az útról nem írtam ide, nem volt mentális erőm hozzá.

Idén előre már nem lehetett elég bátor az ember az előre foglaláshoz (legalábbis én nem voltam az a januári-februári kaotikus időszakban, az oltás körüli bizonytalanságok idején), ezért csak június közepén jött el a pillanat, amikor a nálam bátrabb emberek által meghagyott szálláshelyek közül igyekeztem választani. Végül eredményes voltam, és sikerült az előre definiált feltételeink szerint - miszerint ne legyen messze, legyen közel strand, kényelmes apartman legyen és ami igen fontos, hogy legyen szép kilátást biztosító, kényelmes terasza - egy elég jó szálláshelyet találni és foglalni. Az utunk Opatijába, vagy régi "magyar" (valójában olasz) nevén Abbáziába vezetett. 

Viszlát nyár, hello ősz

Hamarosan véget ér a nyár, és bár augusztus utolsó napján még tombol a kánikula, de már jelzik a meteorológusok a napkon belül beköszöntő őszi időjárást. 

Egy portugáliai nyaralásomon készült képpel üzenem hát nektek:

(én mondjuk dolgozom majd ma, de ti hátha nem :) )

Mariazell újratöltve

Igen, ismét Mariazellben jártam. Még a pünkösdi hosszú hétvégén történt, csak a munkahelyi elfoglaltságok elsodortak, most jutottam csak el addig, hogy leírjam a mininyaralásomat nektek.

A téli tapasztalatokat felhasználva, már a rövidebb átszállási időt figyelembe véve utaztam, és a kikapcsolódás, pihenés, csend és túrázás volt a célom, kiszakadni végre a zajos nagyvárosból, kilépni kicsit a taposómalomból. Mindjárt olvashatjátok is, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt.

Kedvenc és extrém szálláshelyek itthon és a nagyvilágban

A kirándulások, utazás mellett szabad perceimben szívesen foglalkozom azzal is, hogy azt tervezgetem, legközelebb/máskor/valamikor/egyszercsak hová utazzam :D Ehhez viszonylag gyakran szörfölök a Bookingon és az Airbnb-n. Most azok közül a szálláshelyek közül mutatok meg néhányat, amelyek egyrészt nekem valamilyen tulajdonságuk miatt különösen tetszenek és tervezem, hogy a jövőben megszállok ott, másrészt pedig amelyek különleges, akár extrém helyek. Utóbbiakra valószínűleg sosem látogatok majd el (vagy túl messze vannak, vagy túl drágák, vagy a kettő együtt :D ), de a fantáziámat megmozgatják. Kattintsatok, ha érdekel benneteket, mi tetszik nekem. (Egyik hely bemutatása sem reklámcélú, nem kapok érte senkitől anyagi juttatást, csupán a saját érdeklődésem mentén, a Booking vagy Airbnb linkjeikkel hivatkozva mutatom meg őket. Sajnos a Bookingról nem lehet beágyazni, csak az Airbnb-ről.)

Túra a Cserhát lankáin - Felsőtold környéke

Lassan (gyorsan...) vége a nyári szünetnek, és nehéz félév elé nézünk, így igyekeztem kihasználni a feltöltődésre még az utolsó szabad augusztusi napjaimat. A hosszú hétvége előtt 3 napra a Cserhátba mentem, kicsit egyedül lenni, túrázni, természetben megpihenni (fujj, de giccses :) ). Na mindegy, szóval erről lesz szó most.

Konyhabútor festése - DIY

Ez a poszt az eddigi tartalmaktól kicsit eltérő lesz, hiszen most a szabadidőm eltöltésében a lakásom változtatása, újítása, szépítése is helyet kap.

Már egy ideje tart nálam a skandináv lakberendezési dizájn iránti vonzalom, ennek egyik eredménye - az eddigi, főleg skandináv bútoráruházakból származók mellett - a mostani "csináld magad" változtatás. Ez most a konyhabútort érintette, ahogyan ez a bejegyzés címéből is látszik. A kicsi lakáskám az eddigi mediterrán stílusból fokozatosan alakul át skandináv otthonos stílusúvá, dominálnak már a fehér, szürke, piros és újabban a pasztel szín (a fáradtrózsaszín, vagy hivatalosabb nevén a scandinavian pink). 

Ebben a folyamatban már csak két nagyobb lépés volt hátra, a konyhabútor és a nappali bútor megváltoztatása. A kettő közül most a konyhabútorra került sor, a nappali bútor egy későbbi lépés lesz (és nem diy változatban történik majd). 

Mivel nincs felesleges kb. egymillió forintom a konyhabútor lecserélésére, más megoldást kellett keresnem. Már tavaly nyáron sokat olvastam arról, hogyan lehet bútort sajátkezűleg átfesteni, különösen abban az esetben, ha a bútor nem "igazi" bútor, hanem laminált bútorlapból készült 12 évvel ezelőtt. Erre a megoldás - úgy tűnt alapos szakirodalmazás után - a krétafesték használata. Minden szükséges információt összegyűjtöttem róla tavaly nyáron, és idénre ütemeztem be a megvalósítást. Most jöjjön a rövid összefoglalása ennek a munkának, hátha más is rászánja magát hasonló tevékenységre.

A Bihar-hegység vonzásában

Az idei nyaram izgalmas hete volt - a portugáliai egy hét, valamint a salzburgi 3 nap és balatoni 3 nap mellett - az augusztus elején a Bihar-hegységben eltöltött 5 nap. Éppen pontosan egy hónappal ezelőtt indultunk el, legjobb barátnőim egyikével (tudom, nem lehet több legjobb, de nekem van :) ), akivel ráadásul először nyaraltunk együtt :) Még áprilisban lefoglaltuk a szállást, és onnantól drukkoltunk, hogy minden klappoljon, és valóra is válthassuk az utat. Hát minden klappolt, szerencsére. Jöjjön egy rövid, retrospektív beszámoló (az idő nem mindig jótékony homályának hatásával fűszerezve).

A nyár ízei - üvegben

Mindenki azt mondja, itt az ősz, vége a nyárnak. Én ugyan még nem érzem, de arra gondoltam, ha sokan mondják, biztos igazuk lehet :) ezért mielőtt elillanna, elteszek belőle őszre/télre. Ehhez pont kapóra jött annak a blognak a bejegyzése, ahonnan már párszor inspirálódtam: Heni süt neked. Most az egyszerűen elkészíthető, a nyár ízeit és színeit a zöldfűszeres paradicsomszósz formájában későbbre mentő receptet választottam. Az elkészítése könnyű, itt találjátok, hogyan kell. Én csak néhány képpel dokumentálom most, hogy hogyan kerül a nyár egy üvegbe, hogy majd a hűvösebb, szürkébb napokon előkerülhessen, és felidézze azokat az ízeket, amelyeket júniustól augusztusig oly sokszor élveztünk (én legalábbis). Jöjjenek a képek.

Salzburg nyáron

Tavaly télen egy csodás hétvégét töltöttem el Salzburgban, az adventi vásár bűvöletében. Már akkor tudtam, hogy nyáron is szeretném látni a várost. Bár nem pont úgy, ahogyan akkor írtam, de július utolsó előtti hetében egy hosszú hétvégére ellátogathattam a városba. Sajnos a környező falvak/tavak meglátogatására nem volt most lehetőségem, de talán a következő években valamikor ezt is sikerül megtenni. Mindezek mellett ez volt az első olyan utam, ahol végig egyedül voltam. Persze korábban is utaztam már egyedül, de eddig a célban mindig vártak (akár egyéni, akár szakmai útról volt szó, a helyszínen mindig valakikkel együtt töltöttem el az időt). Most a négy napot végig egyedül töltöttem, ez nekem a komfortzónából való kilépést jelentette. Szeretem az utazásokat mással együtt megélni, megosztani az élményeket, együtt felfedezéseket tenni, legyen az szerelmi vagy baráti társ akár. Most viszont magammal kellett megbarátkoznom. Azt hiszem, elég jól ment 😊 Ennek ellenére nem mindig szeretnék így utazni, ám már nem tart vissza az indulástól az, ha épp nincs jelentkező útitársnak. 

Nos, ezután a kis vallomás után jöjjenek a magam társaságában megélt élmények 😊

Futás újra - avagy az új futócipő története

Egy ideig ellenálltam a gondolatnak, hogy új futócipőt vegyek. Azért lett rá szükség, mert a tavaszi bokafájdalmaimat - úgy néz ki - a nem a talajhoz való futócipő használata okozta. Legalábbis semmilyen más okot nem sikerült feltárni az orvosi vizsgálatoknak. 

Portugália - Algarve - Faro

Az idei nyaralásom a kedvenc országomban volt :) Nagyon örültem, amikor néhány hónapja napvilágot látott a hír, hogy a WizzAir az eddigi Lisszabon és Porto vonal mellett már Faro-ba is indít járatot ettől az évtől. Így nagyon figyeltem is a jegyárakat, meg egy depresszívebb áprilisi napon úgy is éreztem, hogy már nagyon muszáj a napfényes gyönyörűséges országomban feltöltődni, így kihasználva a - mostanában egyébként egyáltalán nem ritka - akciót a Wizznél, kedvező áron gyorsan megvettem a jegyet június elejére. Így már csak röpke két hónapot kellett kibírni, és már repülhettem is a napfény, a kedves emberek, a csodás városok és a tengeri herkentyűk országába. (Jó rendben, belátom, hogy ez sztereotip címszavazás lett, de nekem most ezek voltak fontosak az úton :) ) Jöjjön tehát egy nagyon sűrű beszámoló az útról.

Portugália - Porto

A portugáliai út harmadik, egyben utolsó posztja Portohoz kapcsolódik. A Budapest-Porto közötti, frissen indított útvonal második járatával érkeztünk szeptember 7-én, és a visszaút is erről a reptérről történt. Mivel a járat reggel 10.10-kor indul, előző délután érkeztünk Portoba, és volt néhány óránk a városban. Én néhány éve már jártam szervezett úton itt, de akkor kötött program volt, most sokkal szabadabban dönthettünk arról, mit nézünk meg, hol időzünk, mit eszünk stb. A város magával ragadott bennünket. Azaz a villamos :)

Portugália - Aveiro

Kicsit megkésve (bocs, sok munka van, meg ilyesmi), de itt a folytatása a szeptemberi portugáliai utunknak, ahol munka kapcsán voltam, de a szabadidőt igyekeztünk jól kihasználni. Egy ilyen volt Aveiro meglátogatása is, amit egy laza egynapos programnak terveztünk, és milyen jól tettük. A várost Portugália Velencéjének is szokták nevezni a csatornái miatt, ám ez költői túlzás. Viszont azért a város szép, kellemes, a látnivalók gyalog könnyen bejárhatók. Olvassátok.

Portugália - Coimbra és Figueira da Foz

A munka néha hordoz magában kikapcsolódási lehetőségeket is. Így voltam én is szeptemberben, amikor egy projektúton Portugáliában lehetőségem nyílt arra, hogy a munkán kívüli szabad időben meglátogassak néhány olyan helyet, ahová már korábban is szerettem volna eljutni, illetve voltam is, csak nem volt módom magam megismerkedni velük. Ez a poszt, és a következő kettő ezekről a helyekről szól, így ebben a posztban Coimbra, Figueira da Foz, a helyi utazás, az árak és az ételek kerülnek szóba. A következő két poszt majd Aveiro-ról, és Porto-ról mesél. Az írások sem nem útleírások, sem nem útmutatók, sokkal inkább szubjektív lenyomatok. Ennek tudatában olvassátok.

Hello szeptember, viszlát nyár!

Bár még a meteorológiai évszak nem találkozott a naptári testvérével (szerencsére), azért már nem lehet eltekinteni attól, hogy véget ér a nyár, itt a szeptember, ma volt az iskolákban az első tanítási nap, már hűvösebbek az éjszakák, rövidebbek a nappalok, este 8-kor már szinte sötét van, és már a teraszon üldögélve is előkerül a hosszúujjú felső. Itt az ideje, hogy a nyár elején szőtt tervekre visszatekintsünk néhány gondolat erejéig. A június közepén írt "tervezőben" szerepelt néhány gondolat, azokat "csekkoljuk" most, mi valósult meg, és mi nem.

Nyaralás: Bakar - a helyi vezetési kultúra

A horvátok vezetési stílusáról, szokásaikról nemigen tudok általánosságban szólni. Én csak a bakari, és az odáig vezető úton velem egyidőben haladó horvátokról tudok véleményt alkotni. Az viszont érdekes lehet :)

Nyaralás: Bakar - a környék/1.

Néhány napos bakari tartózkodás során érdemes lehet a környéket is bejárni. Mi a nyaralásunk 3 teljes napjából egyet például a közeli Rijekában (azaz Fiuméban) töltöttünk. De néhány órát megért a Bakar-öböl túloldalán levő települések meglátogatása is (erről egy következő posztban). Ez a poszt erről ejt néhány szót, hátha felcsigázza a szintén a környékre látogató (vagy nem látogató) olvasók érdeklődését. :) Viszont nem mutatja be a város összes látnivalóját, ezek meglátogatására sem időnk, sem módunk, és őszintén szólva, érdeklődésünk sem volt.

Nyaralás: Bakar - a település

Ebben az évben a nyaralásunkat sikerült külföldi célpontra szervezni, miután tavalyi kísérletünk előbb a bled-i tó, majd egy osztrák rész szálláshiánya miatt nem sikerült. Igaz, h ultra későn igyekeztünk megszervezni, és hát lássuk be, augusztus a full főszezon, ritkán találni pénztárcabarát, elvárásainknak is megfelelő, ráadásul szabad szállást néhány nappal a tervezett indulás előtt. Tavaly így a Tisza-tóhoz mentünk, ámbár az is nagyon klassz lett.

Viszont idén ezért hamarabb próbálkoztunk a szervezéssel, és Horvátországra esett a választás, ahol egy csendesebb, nem turistás részt sikerült "kipécéznünk". Tényleg nem voltak külföldiek, legfeljebb helybeli nyaralók. Máris jönnek a részletek.

Skandináv mozi - Ovéból kicsit rózsaszínű filmet csináltak

Nagyon vártam már a filmes megjelenését annak a könyvnek, amit tavaly januárban olvastam el. A szerző Fredrik Backman, a mű címe: Az ember, akit Ovénak hívnak. Igencsak örültem, amikor tavaly év vége felé (ha jól emlékszem...vagy idén év elején? ki tudja, de valójában mindegy is :) ) érkezett hír arról, hogy Svédországban már a mozikban is van a filmváltozat. Annak még jobban, hogy jó kritikákat kapott. Sőt, egy Svédországban élő ismerős (akit személyesen nem is ismerek, csak közös ismerősünk van) szintén nagyon dicsérte az eredeti svéd kiadást. Toplistákon ért el jó helyezést a film Svédországban, és nagyon jó visszhangja volt a nézők és kritikusok körében is. Idén nyárra megérkezett Magyarországra is, ezért szinte az első héten be is ültünk megnézni. Hát, nem voltam felhőtlenül boldog a végére. (Zárójelben: laikus vélemény következik, nem műértő elemzés.)