A Marson jártunk - avagy kirándulás a gánti Bauxitföldtani Parkban

Ez most egy retrospektív poszt lesz, mert aktuálisan nem volt időm írni róla. Szóval két héttel ezelőtt a hétvégi csodás időt kihasználva a Marsra kirándultunk 😀Na jó, egy ahhoz hasonlónak látszó táj volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Úgy kezdődött, hogy valami közeli helyet kerestem, ami autóval hamar elérhető, nem túl nehéz terepen lehet néhány kilométert gyalogolni, leköthet egy 8 évest és lehet a környéken enni is. Így bukkantam végülis arra a helyre, amiről hamarosan picit többet is írok, bár nem szeretném bő lére ereszteni. Inkább beszéljenek a képek.

A Széchenyi-hegytől a BAH-csomópontig

A mai bejegyzés most inkább csak a dokumentálás céljával születik, nem lesz sem különösebben érdekes, sem különösebben vicces vagy hasznos (jó, tudom, az eddigiek sem voltak azok). Talán a képek jók lesznek 😊Mindenesetre igyekszem összefoglalni, mivel töltöttem ezt a szép tavaszi őszi napot, azaz annak egy részét. Ha már november 17-én olyan az idő, mintha nem is a télnek kellene éppen közelítenie, hanem a nyárnak, és ha már túl sok a munka és muszáj feltölteni a tartalékelemeket, akkor legyen valami jó kis kikapcsoló, de mégis megmozgató, ugyanakkor nem túl megerőltető dolog. Ebben váratlanul egy Facebook poszt indított el, ami tegnap este került elém, és egy túrablogger osztotta meg egy korábbi útját benne. Pont olyan volt, mint amire a fentebb leírt állapotomban szükségem volt, így hirtelen felindulásból el is döntöttem, hogy ma ez lesz a délelőtti program, hogy legyen erőm délután már dolgozni. De hogy mi is volt ez a kikapcsoló kirándulás, azt az Olvass továbbra kattintva láthatod meg 😊

Teljesítmény? Túra! - avagy jótékonysági túra a Mátrában

Már jó ideje nem írtam itt hazai kirándulásról, és ráadásul nem is túráztam itthon a márciusi bakonyi hosszú hétvége óta. Szóval érthető, ha már nagyon vártam az október 19-ei szombatot. Még az augusztusi "pihenés" során voltam olyan előrelátó, hogy tudtam, ekkorra már szükségem lesz valami klassz kikapcsolódásra, kiszakadásra a hétköznapok stresszköreiből. Ezért regisztráltam arra a szimpatikusnak tűnő, szakmai célokat is hordozó lehetőségre, aminek a Galya Jótékonysági Teljesítménytúra tűnt. A nagy nyári melegben jól esett rágondolni a hűvös, erdőben, hegyek között bejárható kellemes túraútvonalra. Kicsit aggodalmasan szemléltem a 10 km-es távra jelzett szintkülönbséget, tekintve, hogy akkor már több hónapja nem futottam rendszeresen, és az erőnlétem a nulla felé konvergált már, de még mindig szebbnek láttam, mint a 20 km-re írtakat :D Meg hát el is határoztam, hogy perszeeeee, október közepéig még simááááán visszanyerem a formámat, mert addig lazán újrakezdhetem a rendszeres futást. Arról, hogy ez miként alakult, alább olvashattok :)

Kedvenc és extrém szálláshelyek itthon és a nagyvilágban

A kirándulások, utazás mellett szabad perceimben szívesen foglalkozom azzal is, hogy azt tervezgetem, legközelebb/máskor/valamikor/egyszercsak hová utazzam :D Ehhez viszonylag gyakran szörfölök a Bookingon és az Airbnb-n. Most azok közül a szálláshelyek közül mutatok meg néhányat, amelyek egyrészt nekem valamilyen tulajdonságuk miatt különösen tetszenek és tervezem, hogy a jövőben megszállok ott, másrészt pedig amelyek különleges, akár extrém helyek. Utóbbiakra valószínűleg sosem látogatok majd el (vagy túl messze vannak, vagy túl drágák, vagy a kettő együtt :D ), de a fantáziámat megmozgatják. Kattintsatok, ha érdekel benneteket, mi tetszik nekem. (Egyik hely bemutatása sem reklámcélú, nem kapok érte senkitől anyagi juttatást, csupán a saját érdeklődésem mentén, a Booking vagy Airbnb linkjeikkel hivatkozva mutatom meg őket. Sajnos a Bookingról nem lehet beágyazni, csak az Airbnb-ről.)

Tökös októberi finomság

A hosszú indián nyár után megérkezett az esős, szeles, nemszeretem őszi idő. Ezzel együtt megérkezett a sütőtökszezon is. Az utóbbi években kaptam rá erre a zöldségre, korábban a világból is ki lehetett volna kergetni vele. Igaz, hogy régen mindig csak intézményes étkeztetés keretei között (lásd még: óvodai, iskolai, munkahelyi menza), és mindig csak sütőben megsütött szelet tök formájában. Én viszont inkább raguként, más zölségekkel, vagy hús mellé köretként készítem. Ám most egy még szokatlanabb receptet választottam erre a ronda orkánszeles, itthonülős (-dolgozós) hétvégére. Jöjjön is.

A nyár ízei - üvegben

Mindenki azt mondja, itt az ősz, vége a nyárnak. Én ugyan még nem érzem, de arra gondoltam, ha sokan mondják, biztos igazuk lehet :) ezért mielőtt elillanna, elteszek belőle őszre/télre. Ehhez pont kapóra jött annak a blognak a bejegyzése, ahonnan már párszor inspirálódtam: Heni süt neked. Most az egyszerűen elkészíthető, a nyár ízeit és színeit a zöldfűszeres paradicsomszósz formájában későbbre mentő receptet választottam. Az elkészítése könnyű, itt találjátok, hogyan kell. Én csak néhány képpel dokumentálom most, hogy hogyan kerül a nyár egy üvegbe, hogy majd a hűvösebb, szürkébb napokon előkerülhessen, és felidézze azokat az ízeket, amelyeket júniustól augusztusig oly sokszor élveztünk (én legalábbis). Jöjjenek a képek.

Gaja-szurdok ősszel

Az ünnepi hétvégét és a szép őszi időt kihasználva, egy vonatos-buszos-gyalogos kirándulást terveztünk be az októberi programtervünkbe. Egy ideje fontolgattuk már a Bakony csodás lankái közötti kirándulást, túrázást, és most eljött az ideje :) Viszont csak egy rövidebb, könnyű gyalogsétát vállaltunk be, mert én előző két héten a torkgyulladásból továbbfejlődött szövődményekkel küzdöttem, így kímélő üzemmódra kellett váltani. Így esett a választás a babakocsival is bejárhatónak jelzett útvonalra, amit nem is bántunk meg, igazán csodálatos, színes erdőben, selymesen rohanó, máshol komótosan hömpölygő, megint máshol csillogó víztükörrel elterülő patak mentén vitt az út. Lássuk a képeket és az útvonalat.

Portugália - Porto

A portugáliai út harmadik, egyben utolsó posztja Portohoz kapcsolódik. A Budapest-Porto közötti, frissen indított útvonal második járatával érkeztünk szeptember 7-én, és a visszaút is erről a reptérről történt. Mivel a járat reggel 10.10-kor indul, előző délután érkeztünk Portoba, és volt néhány óránk a városban. Én néhány éve már jártam szervezett úton itt, de akkor kötött program volt, most sokkal szabadabban dönthettünk arról, mit nézünk meg, hol időzünk, mit eszünk stb. A város magával ragadott bennünket. Azaz a villamos :)

Portugália - Aveiro

Kicsit megkésve (bocs, sok munka van, meg ilyesmi), de itt a folytatása a szeptemberi portugáliai utunknak, ahol munka kapcsán voltam, de a szabadidőt igyekeztünk jól kihasználni. Egy ilyen volt Aveiro meglátogatása is, amit egy laza egynapos programnak terveztünk, és milyen jól tettük. A várost Portugália Velencéjének is szokták nevezni a csatornái miatt, ám ez költői túlzás. Viszont azért a város szép, kellemes, a látnivalók gyalog könnyen bejárhatók. Olvassátok.

Portugália - Coimbra és Figueira da Foz

A munka néha hordoz magában kikapcsolódási lehetőségeket is. Így voltam én is szeptemberben, amikor egy projektúton Portugáliában lehetőségem nyílt arra, hogy a munkán kívüli szabad időben meglátogassak néhány olyan helyet, ahová már korábban is szerettem volna eljutni, illetve voltam is, csak nem volt módom magam megismerkedni velük. Ez a poszt, és a következő kettő ezekről a helyekről szól, így ebben a posztban Coimbra, Figueira da Foz, a helyi utazás, az árak és az ételek kerülnek szóba. A következő két poszt majd Aveiro-ról, és Porto-ról mesél. Az írások sem nem útleírások, sem nem útmutatók, sokkal inkább szubjektív lenyomatok. Ennek tudatában olvassátok.

Őszi tervek

A nyári lista készítése után - ha már így belejöttem a tervezésbe - összegyűjtöttem, hogy ebben az évszakban, aminek nyomát az időjárásban még nem látjuk, de a naptárban már igen, nos, hogy mit szeretnék ősszel tenni (a munkán kívül, persze).

Az élet különböző színterein vannak nagyon izgalmas, érdekes lehetőségek, amelyek évszakhoz köthetők. A gasztronómia, a kultúra, az utazás is kínál olyat, amit inkább egyik vagy másik évszakban érdemes tenni, kipróbálni, vagy a már megszokott, szeretett tevékenységként csinálni. 

Szokás 20-as, 10-es meg top 5 és ehhez hasonló listákat csinálni, nos, én csak azt a néhányat sorolom fel, ami az egyes területekhez kapcsolódóan szívemcsücske lenne, és csak azért nem növelek 10 elemesre egy listát, mert azt mások úgy szokták. 

Lássuk, hogy ez a pár hónap milyen lehetőségeket kínál, és majd tél elején ismét számot vetek, hogy mit sikerült megvalósítani közülük.

Hello szeptember, viszlát nyár!

Bár még a meteorológiai évszak nem találkozott a naptári testvérével (szerencsére), azért már nem lehet eltekinteni attól, hogy véget ér a nyár, itt a szeptember, ma volt az iskolákban az első tanítási nap, már hűvösebbek az éjszakák, rövidebbek a nappalok, este 8-kor már szinte sötét van, és már a teraszon üldögélve is előkerül a hosszúujjú felső. Itt az ideje, hogy a nyár elején szőtt tervekre visszatekintsünk néhány gondolat erejéig. A június közepén írt "tervezőben" szerepelt néhány gondolat, azokat "csekkoljuk" most, mi valósult meg, és mi nem.

Egy konferencia és egy vacsora kapcsolata

Igen, ilyen is lehet, pedig a konferencia nem is a gasztronómiáról szólt... és nem is gasztroblogot akarok írni :)

Azt történt, hogy ma egy angol nyelvű konferencián vettem részt, és a többórás koncentrálás után hazafelé indulva, még be akartam szerezni pár fontos kelléket itthonra (mint például kávékapszula, öblítő és arckrém). Ezért elindultam az első beszerzőhely, a Deák felé (ahol olyan kapszulát lehet kapni, ami jó a kávéfőzőnkbe). Majd - mivel úgyis keveset vagyok levegőn mostanában - gyalog indultam a Nagykörút felé a Király utcán. És akkor történt valami.

Fashion Week 2015 Ősz

Tegnap este egy olyan eseményre mentünk el, amilyenen én korábban még nem vettem részt: divatbemutatón voltunk.  Voltak fenntartásaim, de végül úgy döntöttem, lássunk egy próbát. Mivel szombaton én is egész nap tanítottam, és ő is dolgozik ma, ezért egy kis lazítást, kikapcsolódást iktattunk be ezzel a péntek estébe, ha már a hétvége munkásan telik.

Reggeli finomságok

Ha már így belejöttem a töltögetésbe, gondoltam, készítek egy jó kis vasárnapi laktató reggelit is, abból a receptből, amit az előző konyhai produkciómhoz is használt blogban olvastam. 

Mindkettőnknek jól kezdődik a napja - neki a munkába indulás, nekem házimunka előtt - egy alapos jóllakással :)

Töltött cipó

Nem vagyok nagy konyhatündér, de azért szoktam főzni, és sütni is néha. A neten gyakran szembetalálkozik az ember érdekes receptekkel, vonzó étkeket ábrázoló fotókkal. A péntek esti vacsoránk is egy ilyen találkozásból született. :)

A töltött cipó képével több helyen is találkoztam (persze főleg a Facebookon), és többféle leírását is láttam. Én ezt a változatot vettem alapul, de persze ettől is eltértem, ami utólag nem feltétlenül bizonyult jó ötletnek :)

Nos, úgy alakult, hogy a péntek este lazulós, olvasós, filmnézős együtt töltött idő lett (amilyenre már nagyon régen nem volt alkalom), ebbe sikerült beilleszteni ennek a receptnek a megvalósítását.

Salgó

Úgy alakult, hogy a hosszú hétvége egyik napján - az előző hétvégi egy-egy napok után - ismét ki tudtunk mozdulni itthonról. Az egy héttel ezelőtt elhalasztott túrát végleg lefújták, így előránthattuk a kalapból a korábban felvetett, Salgóbánya környéki kirándulás ötletét. Én már régóta szívem csücskének tekintem ezt a környéket, régen éveken át táboroztattunk ott gyermekotthonban élő gyerekeket, mindig nagyon jó élményekkel tértünk haza mi is, és a gyerekek is. Aztán később magánéleti fordulópontjaim előtt/közben is el-elmentem oda egy-egy hétvégére, hogy rendet rakjak a fejemben, a terveimben, átlássam a lehetőségeimet. Jó hely, csendes, szépséges, elmerülésre, gondolkodásra alkalmas, de családi időtöltésre is jó lehetőségeket kínál. És az elmélyülők, meg a családok nem zavarják egymást. :)

Aztán meg képsorozatot is láttunk a napokban a vidékről, párafelhővel bevont völgyek, színekben pompázó hegyoldalak. Döntöttünk, megyünk. Még vasárnap reggel is újra el kellett határoznunk magunkat, mert az Index arról írt, hogy feküdjünk inkább vissza aludni. Mi elindultunk...

Ismét vonat

Ezen a hétvégén nem akartam otthon ülni. Úgy volt, hogy egy társasággal túrázni megyünk Zebegény-Törökmező útvonalon. De a túrát szombat délután lefújták és a következő hétvégére halasztották a sok eső és jósolt rossz idő miatt. De én már nem akartam otthon maradni, és párom ötlete volt, hogy vonatozzunk ismét, a tervezett túra közelében, Szobról Márianosztrára. Szerencsére a rossz idő helyett napsütéses vasárnap volt.

A Börzsöny Kisvasút lett tehát a vasárnapi pihenés színhelye...

Gőz, meg lomb, meg vonat, azaz pöfögés az őszülő erdőben

A címben szereplő jelzőt (t.i.: őszülő) ilyen kontextusban még nem hallottam. Számomra ez a szó a fehérbe hajló hajat jelenti, semmikép sem a színek kavalkádját ősszel, de hát ezért is jó nyitott szemmel és füllel járni, mert ilyen új tudásra is szert tehet az ember. De komolyra fordítva, az őszi táj vonzott akkor, amikor néhány héttel ezelőtt jelentkeztünk arra a túrára, amit a Continental Railway Soultion Kft. hirdetett meg a vonatosszeallitas.hu oldal csapatával karöltve a Mátrába, az átlagos ember számára eldugottabbnak tűnő (a Mátravasút 324-es szalajkaházi) vasúti vonalon. Fontos tudni, hogy a program valóban inkább a táj és a fotózási lehetőség szempontjából volt vonzó, és nem annyira a szerelvény jellemzői miatt, bár kétségtelenül romantikusnak tűnt a gőzmozdony vontatta kocsikban utazás lehetősége.