Rossz hangulat ellen Normafa? - hülye kérdések órája

A kérdés költői, vagy nem is, meg tudom kapásból válaszolni: nem, nem használ. Nekem. Ma.

Na de lássuk, miről is van szó tulajdonképpen.

A Széchenyi-hegytől a BAH-csomópontig

A mai bejegyzés most inkább csak a dokumentálás céljával születik, nem lesz sem különösebben érdekes, sem különösebben vicces vagy hasznos (jó, tudom, az eddigiek sem voltak azok). Talán a képek jók lesznek 😊Mindenesetre igyekszem összefoglalni, mivel töltöttem ezt a szép tavaszi őszi napot, azaz annak egy részét. Ha már november 17-én olyan az idő, mintha nem is a télnek kellene éppen közelítenie, hanem a nyárnak, és ha már túl sok a munka és muszáj feltölteni a tartalékelemeket, akkor legyen valami jó kis kikapcsoló, de mégis megmozgató, ugyanakkor nem túl megerőltető dolog. Ebben váratlanul egy Facebook poszt indított el, ami tegnap este került elém, és egy túrablogger osztotta meg egy korábbi útját benne. Pont olyan volt, mint amire a fentebb leírt állapotomban szükségem volt, így hirtelen felindulásból el is döntöttem, hogy ma ez lesz a délelőtti program, hogy legyen erőm délután már dolgozni. De hogy mi is volt ez a kikapcsoló kirándulás, azt az Olvass továbbra kattintva láthatod meg 😊

Impressions of an ordinary day

Kép forrása

Érzések...benyomások...pillanatok... Egy hétköznapi, átlagos nap délutánja... épp elköszöntem az egyik legszuggesztívebb kollégámtól, akit ismerek. Egy elgondolkodtató szakmai eseményről tartok hazafelé, cikáznak a gondolatok a fejemben.......érzések, benyomások, jók és rosszak, kicsit és jobban...áramlanak az emberek az utcán, szembe és körülöttem, jobbra és balra is... mögöttem is tömeg. Lemenőben már a nap, de még épp elcsípni az utolsó, melengető, tavaszias sugarait, a levegő langyos és simogató... a szél az arcomat fújja, de az is lágy, meleg, tavaszias... és egyszerre elsöpri a körülöttem levő világot, a tömeget, a benzingőzt, a hangzavart, a dudálást, a villamos csilingelését. Csak én vagyok, a szél és a gondolataim, és köszi, jól megvagyunk így hármasban.  Ebben a pillanatban ennél jobbat nem is tudok elképzelni, élvezem a pillanat élményét. Aztán gondolatban már egy réten vagyok, és egyedül fekszem a fűben, bámulom a habos, fehér felhők kergetőzését az égen, és hallgatom a természet csendjét, a szél zúgását. Arra gondolok, hogy bárcsak minden ilyen egyszerű és egyértelmű lenne. Moments of an ordinary day in the city.

Gellért-hegyi séta

Az év első szabadtéri eseménye számomra egy rövid kis séta lett. Mostanra sikerült kimászni a torokgyulladás karmai közül, így tehettem egy próbát a nem túl télies, de már nem is a két nappal ezelőtti tavaszias időben. Ehhez mérten egy mozgásra ösztönző, de mérsékelten megterhelő, rövidebb utat választottam, amihez utazni sem kellett sokat, így a szombat délutánba bőven belefért. Erről hoztam néhány képet és mondatot. Bátran ajánlom betegség utáni felépülés szakaszában, persze kellő óvatossággal (sapka, sál, hőtartó ruházat). Azért egy adag jó forró tea egy termoszban, és némi rágcsa jól jöhet, ahogy egy szuper fényképezőgép is, amit kiegészíthetünk egy telefonnal (hurrá, széelslátószögű lencse).

Rövid kirándulás a Nagy-Hárs-hegyen

Hétvégén mindenképp ki akartam mozdulni itthonról. Már nagyon elegem volt a 'reggel bemegyek, dolgozom, este hazajövök, dolgozom tovább' menetből, szükségem volt új impulzusokra, szabad és friss levegőre, csendre és nyugalomra. Eredetileg múzeumi program lett volna, de elszúrtam (nem regisztráltam időben az ajándékjegyet, amit még hónapokkal ezelőtt szereztük egy éttermi lehetőség során). Így helyette más programra vágytam, és eszembe jutott, hogy korábban nézegettem már a Hárs-hegyet és környékét. Arra gondoltam, hogy ott talán nincsen akkora tömeg, mint a János-hegyen, a Normafánál, vagy más, hasonlóan felkapott budapesti helyeken. Kinéztem a Kaán Károly kilátót, ahonnan a "szakirodalom" szerint csodás kilátás nyílik a fővárosra. Következzenek hát a részletek.

A húsvéti menüm

Azt gondoltam az elmúlt napokban, hogy így, hogy egyedül vagyok, nem csinálok nagy ügyet a Húsvétból. Aztán meg azt, hogy azért persze húsvéti étel mégiscsak kellene, egy-kettő legalább. Így szépen meg is terveztem szerdán a következő keddig tartó időszakra a napi menüket. Ezt csütörtökig jól is tartottam :D (Persze a Húsvét előtti napok csak "sima" menüvel mentek, ezekről most nem írok.) Aztán annyira jól sikerült az ünnep tervezése, hogy a Húsvétvasárnap és a Húsvéthétfő bőséges ellátással üzemel majd. :D Lássuk a menüt.

Örkény elcsatangolt telefonfülkéje

A kora tavasz és az ezzel járó jóidő kicsábított a szabadba. Pontosabban úgy döntöttem, hogy épp ideje friss levegőt szívnom, hiszen hetek óta csak a munkahely és az otthon között ingázom bkv-val vagy szgk-val. A kirándulás célját is hamar megtaláltam: rendre elmentem azokat az oldalakat (is) a böngészőm tematikus könyvjelzőmappáiba, amelyek összegyűjtik az x legszebb/legromantikusabb/legeldugottabb/legismeretlenebb és legakármilyenebb helyet Budapesten/Budapest körül/Magyarországon/Európában/a világban (ezek az oldalak a túrák vagy az utazás című mappákban kötnek ki), és ilyenkor ezekből szemezgetek; most is így történt. 

Borjour, Budapest!

Az idei első, már igazán nyáriasnak mondható programunk Zsófiával kapcsolatos. Milyen Zsófiával? hát a főhercegnővel. Mindig ott ácsorog a Duna partján...sok-sok emberrel találkozik, aki mind elég jókedvűek. Ja, mert "ő" egy rendezvényhajó. :) 

Adventi vásár a Bazilikánál

Következzenek az időben meg nem írt posztok. Először egy újabb karácsonyi forgatagról, a Szent István Bazilika melletti Adventi Vásárról, ahová a bécsi kiruccanásunk után egy héttel látogattunk ki, egy vasárnap estén.

Fashion Week 2015 Ősz

Tegnap este egy olyan eseményre mentünk el, amilyenen én korábban még nem vettem részt: divatbemutatón voltunk.  Voltak fenntartásaim, de végül úgy döntöttem, lássunk egy próbát. Mivel szombaton én is egész nap tanítottam, és ő is dolgozik ma, ezért egy kis lazítást, kikapcsolódást iktattunk be ezzel a péntek estébe, ha már a hétvége munkásan telik.