Azok a skandinávok

A tavaszi szünet első négy napját szerencsénk volt Skandinávia egyik kis szegletében eltölteni. Malmö-t céloztuk meg, és átruccantunk egy napra Koppenhágába is. Mondhatnám, hogy a választásunkat befolyásolta például a Bron/Broen című, harmadik évadjánál tartó krimisorozat, ahol a forgatási helyszínek ebben a két városban találhatók meg, de az igazság az, hogy ez fordítva történt :) Januárban, amikor megvettük a repülőjegyeket (elég olcsón, kettőnknek oda-vissza a kiskocsi kb. másfél tanknyi benzinje áráért), és lefoglaltuk a szállást (na, az húzósabb volt, majdnem háromszor annyi, mint a repjegyeink), csak annyit tudtunk, hogy Svédországba szeretnénk menni, és ez tűnt a legjobb választásnak, főleg a repjegy miatt. Utána jött az ötlet, hogy akkor nézzük meg a sorozat második évadját, és így nagyon jól ráhangolódtunk az utazásra :)

Tavaszi virágaim vol. 2.

A két hete velünk élő növénykéink már nagyon szépen megnőttek, és már ilyen csodás virágokat hoztak:

Marie Antoinette

Forrás

Nem, nem történelemről szóló poszt lesz, nyugi. Azaz...de, mégis. A saját "történelmem" szempontjából is, és az 1700-as évek témája kapcsán is. :) Megnéztük ugyenis a Marie Antoinette című musicalt.

Az én szempontomból a történelmi pillanat az volt, hogy először voltam az Operettszínházban. Nem állítom, hogy ez volt életem vágya, de örültem, hogy egy újabb színtéren élvezhetem a művészeteket. Több színházban voltam már, természetesen, olyanban is, ahol musicalt is láttam, de az Operettszínház még nem volt ezek között eddig.

A történelmiség valódi dimenziója pedig ugye a Mária Terézia lányáról, életéről, bukásáról szóló történet, amit a darabban kicsit - valójában nem is olyan kicsit - új fókusszal dolgoztak fel. Erről az időszakról, az eseményekről elég sokat tanulhattunk már iskolai pályafutásunk során. A darab ezt árnyalta tovább. Hát, nem tudom.

Tavaszváró

A napos idő a tavasz eljövetelével kecsegtet már egy ideje bennünket, de az igazi tavaszi illatok és langymeleg még csak nem akar megérkezni. A lakásban legalább igyekszem az illatokat, az érzetet behozni a tavaszi virágokkal. :)

Így alakult a héten a folyamat:

Digitális oktatási eszközök 6. - Magisto

A sorozat hatodik posztja kicsit rövidebb és felületesebb lesz, mint az eddigiek. Most inkább csak felhívni szeretném a figyelmet egy olyan oldalra, ami beilleszthető lehet az iskolai tanulási folyamatba, de részletesebb ismertetést nem írok róla. 

Az oldal a Magisto nevű lehetőség, és a lényege a vizuális történetmesélés, digitális formában. 

Függönyt fel!

A hónap második kulturális eseménye tegnap esti. Az Ő egyik ismerősének köszönhetjük, akinek a jegyeit 2 nappal ezelőtt átvehettük. Így megnézhettük a Függönyt fel! című bohózatot a Centrál Színházban.

Nem voltak nagy elvárásaim, csak egy kicsit kikapcsolódni, kacagni vágytam, főleg a hét előző napjainak nem túl pozitív történései után. A darab ezt is ígérte, szóval úgy tűnt, megkapom, amit szeretnék :)

"Michael Frayn riporterből lett drámaírónak akkor jutott az eszébe a Függöny fel! című komédia ötlete, amikor kis híján elaludt egy barátja színdarabján a nézőtéren, és hirtelen arra ébredt rá, hogy a színház mennyivel viccesebb hátulról, a színfalak mögül, mint elölről. Ez 1982-ben történt Londonban, ahol  ezt a komédiát egyből  az év legjobb vígjátékának választották meg. 1992-ben filmet forgattak belőle, Michael Caine –nel a Rendező szerepében. A komédia egy színházban játszódik, egy nulla minőségű színdarab turnéra indulás előtti főpróbáján. Az első felvonásban nézőként azt látjuk, amit a szerencsétlen, balfék rendező is, akinek a keze között nemcsak a leharcolt társulata, de a magánélete is széthullik. A második felvonásban ugyanazt látjuk mint az elsőben, éppen csak a  turné utolsó előadásán és hátulról. A kulisszák mögül. Ahol aztán végképp minden szereplőről kiderül minden. A színészek közötti személyes konfliktusok a végletekig éleződnek, a kellékek megbokrosodnak, a stressz úrrá lesz mindenkin.  A groteszkké vált katasztrófa teljességgel elkerülhetetlen.  Az egymásba omlott társulat alig várja, hogy lemenjen végre rájuk a függöny. A különös színházi szerencsétlenségben, a mindennap katasztrófáiban ismerhet magára a néző. Arra, amikor az alkalmatlanság és a tehetségtelenség okvetlenül maga alá temeti mindazokat, akik képtelenek megoldani az életüket és adottságnak fognak fel mindent, amin egyébként változtathatnának.

Mindeközben persze mindenki leesik a székről a röhögéstől."

(Forrás: Centrál Színház Facebook oldala)

ZAZ koncerten jártunk

Kicsit elmaradtam a posztokkal, volt egy-két szabadidős eseményre lehetőségem, de írni róluk még nem volt időm, érkezésem.

Az egyik ilyen esemény volt  ZAZ koncertje február 13-án a Tüskecsarnokban. A jegyeket karácsonyi ajándékként kaptam Tőle. :)

Forrás: Az esemény Facebook oldala

Az énekesnőt nem túl régóta ismerem, egy kollégám keltette fel az érdeklődésemet irtánta pár éve, amikor a Facebookon egy posztban írt arról, hogy mennyire szereti ezt a diszfóniás hangú énekest. :)

Majd a Fashion Week-en (amiről itt írtam is) a szünetben énekelte egy-két számát egy feltörekvő magyar énekesnő, ekkor került újra fókuszba nálunk. 

A koncert előtt röviddel pedig fekete felhők kezdtek gyülekezni a rendezvény felett...