 |
| Kép forrása |
Érzések...benyomások...pillanatok... Egy hétköznapi, átlagos nap délutánja... épp elköszöntem az egyik legszuggesztívebb kollégámtól, akit ismerek. Egy elgondolkodtató szakmai eseményről tartok hazafelé, cikáznak a gondolatok a fejemben.......érzések, benyomások, jók és rosszak, kicsit és jobban...áramlanak az emberek az utcán, szembe és körülöttem, jobbra és balra is... mögöttem is tömeg. Lemenőben már a nap, de még épp elcsípni az utolsó, melengető, tavaszias sugarait, a levegő langyos és simogató... a szél az arcomat fújja, de az is lágy, meleg, tavaszias... és egyszerre elsöpri a körülöttem levő világot, a tömeget, a benzingőzt, a hangzavart, a dudálást, a villamos csilingelését. Csak én vagyok, a szél és a gondolataim, és köszi, jól megvagyunk így hármasban. Ebben a pillanatban ennél jobbat nem is tudok elképzelni, élvezem a pillanat élményét. Aztán gondolatban már egy réten vagyok, és egyedül fekszem a fűben, bámulom a habos, fehér felhők kergetőzését az égen, és hallgatom a természet csendjét, a szél zúgását. Arra gondolok, hogy bárcsak minden ilyen egyszerű és egyértelmű lenne. Moments of an ordinary day in the city.
