Bár még a meteorológiai évszak nem találkozott a naptári testvérével (szerencsére), azért már nem lehet eltekinteni attól, hogy véget ér a nyár, itt a szeptember, ma volt az iskolákban az első tanítási nap, már hűvösebbek az éjszakák, rövidebbek a nappalok, este 8-kor már szinte sötét van, és már a teraszon üldögélve is előkerül a hosszúujjú felső. Itt az ideje, hogy a nyár elején szőtt tervekre visszatekintsünk néhány gondolat erejéig. A június közepén írt "tervezőben" szerepelt néhány gondolat, azokat "csekkoljuk" most, mi valósult meg, és mi nem.
- Idén nyáron meg akarom nézni moziban a Tiszta szívvel-t és a Királylányt.
- Az olvasmánylistámon biztos, hogy rajta lesz az Ország, város, fiú, lány Háy Jánostól (ha van e-könyvben). Ha nincs, akkor - meg mindeképp - az Itt járt Britt-Marie-t, kedvenccé váló skandináv szerzőmtől, Fredrik Backmantól.
- Nagyon várom már, hogy ribizlit ehessek.
- A kedvenc nyári innivalóm az epres limonádé.
- Ha kisüt a nap, lehet fotózni.
- Amikor esik az eső, utána szép és friss lesz a környék (és lehet fotózni).
- Az a kedvencem, amikor esténként ki lehet ülni a teraszra.
- Biztos, hogy valamelyik hétvégén elmegyünk levendulát fotózni.
- Kedvenc nyári szépségcuccom a naptej :) .
Nos, vegyük sorra a pontokat a megvalósulás szempontjából:
- Szégyenszemre, a tervezett filmek közül egyiket sem láttam...azonban az utólag a fb oldalon még kommentben hozzáírt, Az ember, akit Ovénak hívnak címűt viszont igen, hogy mennyire tetszett, arról itt írtam.
- Az olvasmányok terén 50%-os vagyok, vagyis inkább 25...Háy-t nem olvastam, de a Britt Marie-t, hát hogy is mondjam, szóval elkezdtem, és kb negyedéig elolvastam...ott felfüggesztettem. Röviden: nem jött be.
- Emlékeim szerint ribizlit sem ettem. A málnával próbálkoztam, de mindig a hűtőben lelte halálát :)
- No, a limonádé az azért megvolt, sőt nem csak epres változatban :)
- Szerencsére a fotózásnak is tudtam hódolni, napsütésben is, és...
- ...amikor esett az eső, akkor is :) és friss lett a környék.
- Ennek a pontnak éppen most is hódolok, ez a legjobb jelzője annak, hogy azért még a nyár nem húzta ki a lábát az életünkből :)
- És tényleg, elmentünk levendulát fotózni, lettek is csodás lila képeim, és nagyon klassz élményeim a Balatonudvariban és a levendulásban eltöltött hosszú hétvégén.
- Valóban úgy bántam vele, mint egy kedvenccel...szinte mindig velem volt, figyeltem rá, óvtam, és amikor csak szükség volt rá, taktilisan kapcsolatba kerültem vele :D
Hát, úgy tűnik, inkább a kultúrán kívüli területekben voltam sikeres a terv megvalósításával... de azért jutott még borkóstolás borhajón, balatonozás kétszer is, kisvasutazás, patakpartozás, tópartozás, családozás, és nyaralás is a horvát tengerparton. Azt hiszem, nem lehet azt mondani, hogy rossz nyaram lett volna, pihenhettem (és pihentem is - kb. az első nyaram az utóbbi években, amikor csak keveset dolgoztam), feltöltődhettem, és újult erővel kezdhetem az évet, ami már itt kopogtat a kertek alatt, akárcsak az ősz. Bár utóbbi még szebbik arcát mutatja, kecsegtet a nyár ízeivel, színeivel, melegével, de hamarosan előrukkol a saját arcával. Akkor majd azt fogom szeretni.
Addig is, egy néhány éve éppen ugyanezen a napon, a Medves-fennsíkon készült készült fotómmal köszöntöm/köszönök:
hello szeptember, viszlát nyár!