Idénre ezért Mariazellt néztem ki magamnak. Sok helyen olvastam arról, hogy a karácsonyi vására kedves, régimódi, és a városka fekvésének köszönhetően jó esély van arra, hogy legyen hó is. Nos, az utóbbi tökéletesen bejött. Néhány nappal korábban kezdett havazni a településen, és volt szerecsném egy teljes napig úgy bóklászni a városban, hogy folyamatosan szakadt a hó. Nagyon élveztem! Jöjjön a részletesebb, remélhetőleg kedvcsináló beszámoló, képekkel, videókkal.
Már az utazás önmagában is megérte a kimozdulást, és a település ezt még fokozni tudta. Mutatom, miért.
Utazás, szállás
Az utazás nagyon egyszerű - bár rövidnek éppen nem mondható (7.40-kor indultam Budapestről, és 15 órára értem Mariazellbe) - ha vonattal megyünk. Én kirándulójegyet (39 EUR oda-vissza) váltottam Linzig, ám a railjetről leszálltam St. Pöltenben, és onnan a Nóvog magántársaság által működtetett Mariazeller Bahn csodálatos útvonalán haladva érkeztem meg Mariazellbe (18 EUR oda). A kicsit több mint kétórás út során a táj egyre havasabb, egyre látványosabb lett. Sokszor haladtunk el - miközben egyre magasabbra jutottunk fel - völgyek felett, néha zord sziklák törték meg a tájat, máskor kisebb viaduktokon haladtunk keresztül. Néhol patak kísérte utunkat, máshol kisebb tavak mellett futott a vonat. De olyan szakasz is volt, amikor házak között gurultunk, ahol - ha épp ebédeltek volna a háziak - azt is láthattuk volna, mi van asztalon.
Mariazell vasútállomása kicsi, kedves, az állomás épülete a múlt századot idézi, szép, rendben tartott, meleg váróval ellátott. A városközpont innen egy panorámás sétaúton közelíthető meg gyalogosan, kb. 20-30 perc alatt, tempótól függően (a google szerint ugyan máshol kell menni, de ez ne tévesszen meg senkit, bátran kövesse a táblát a vasútállomástól). Nekem volt szerencsém kétszer végigsétálni rajta, egyszer havazásban, egyszer pedig napsütésben. Mondhatom, mindkettő szuper volt, nagyon szép a táj, kellemes a környezet, és jó a levegő. Még ha -7 fok is van éppen :) Vagy talán éppen azért.
A szállásfoglaláskor már nehéz helyzetben voltam, mert nagyon sokan mások is igen jó ötletnek gondolták, hogy egy adventi hétvégét Mariazellben töltsenek, ezért alig volt már olyan szállás, ami számomra is megfizethető volt. Így végül a Mariazeller Rooms egyik apartmanjában szálltam meg, amivel tökéletesen elégedett is voltam: a szállás kb. 3 percre van a bazilikától, de csendes, kényelmes, kis konyharésze önellátást is lehetővé tesz. A szálláshely nagyon tiszta, mindenkinek bátran ajánlom.
Ugyanakkor nyáron, amikor újra megyek (mert persze újra meg kell látogatnom a helyet, ez nem kérdés), a magyar szállodák egyikében foglalok majd szobát. Én általában szeretem elkerülni a honfitársi lehetőségeket, de nagyon sok jót hallottam róluk, ott a helyszínen is (találkoztam olyan földikkel, akik a több alkalommal szerzett tapasztalataikat osztották meg), és a booking értékelései között is.
A város és az adventi vásár
Ahogy azt sokan biztos tudják, a település híres Mária-kegyhely, legendáiról sok helyen lehet olvasni, ezeket most hagyjuk is. Télen és nyáron egyaránt sok-sok lehetőséget kínál, túrázásra például számos változatos lehetőség kínálkozik a környéken. Ami most napirenden volt nálam, az az adventi vásár, ami a város főterén, a híres bazilika lábánál áll. Itt látható az a hatalmas adventi koszorú is, ami a városka karácsonyi vásárát szimbolizálja sok helyen. Maga a település nem nagy, 3500 fős, de ehhez képest nagyon jól kiépült belvárosa van, egy gyönyörű, dimbes-dombos főtérrel (ami nyáron is nagyon szép lehet).
A vásár először nem volt szimpatikus. Pénteken érkezés után rögtön elmentem megnézni, és csak kiabáló, hangoskodó, közönségeskedő csoportokkal találkoztam, az árusoknál kegytárgyakat és gagyi cuccokat láttam (nem volt nyitva minden stand). Szerencsére azonban szombat délelőtt minden megváltozott, a hangoskodók eltűntek, a helyi holmikat áruló standok kinyitottak, még nem volt tömeg, és a nem sorban, szabályosan, hanem kicsit szétszórtan elhelyezett árusházikók nagyon kedves képet mutattak. A havazásban olyan mesebeli volt az egész hely :) Estére a mese elillant, a tömeg megérkezett, és én rövid puncsozás (és a sorban elém tolakodó osztrák férfival való konfrontáció) után inkább a kicsit távolabbi, csendesebb utcák irányába távoztam. És milyen jól tettem! Olyan helyes, barátságos kis sétautakat, keskeny utcákat leltem, ahol nagyon jó volt kikapcsolódni, hallgatni a hóesést, hóangyalt csinálni a 25 centis puha hóban.
A tények a vásárról: az italok változatosak, nálam legnépszerűbb a puncs volt (3,80 EUR), és persze mindenütt volt forralt bor (Glühwein, 3,50 EUR). Néhány standon volt rövid ital is, kb 2,50-2,80 EUR áron. A csésze betéti díja 3 EUR, és szép lila színű :)
Az ételek is változatosak voltak, és miután lecsúsztam az étteremben ebédelésről (későn kaptam észbe, és már nem voltak szabad asztalok), a vásárban ettem levest (kb. 3-4 EUR körül, ezt nem jegyeztem meg sajnos), és két jókora darab kolbászt császárzsemlével, burgonyacsipsszel. Ha tudnék németül, többféle ételt is kipróbáltam volna, így kicsit nehezebben tudtam kibogozni, mi micsoda. A reggeliket pedig a helyi Billából oldottam meg :)
Sajnos az a program, amit még nagyon szerettem volna, nem valósulhatott meg: a libegővel (Schwebebahnen) felmenni a hegyre (Bürgeralpe), ahol kilátó, fogadó, kalandpark is található. Sajnos éppen felújítják a kabinos libegőt, ami a város központjából indul egyébként a hegytetőre. Vannak ugyan még négyfős beülős felvonók, de egyrészt ezek a várossal egybeépült, de azért gyalog félórás távolságra levő St. Sebastianból, vagy pedig máshonnan indulnak, másrészt ebben a hideg, ködös időben eltekintettem ettől. De talán nyárra elkészül a libegő, és akkor tényleg megláthatom, milyen kilátás nyílik a városra.
A vásár hangulata csodás volt, a táj gyönyörű, az emberek kedvesek, ideális lehet azoknak, akik a hamisítatlan osztrák kistelepülések régimódi hangulatát, és a városias lehetőségek kombinációját szeretnék, kikapcsolódnának, de nem akarnak teljesen visszahúzódni egy eldugott helyre. Őket várja Mariazell.
Auf wiedersehen, Mariazell!
